Budapest...

 

Vörösmarti Daniella

Nagy levegő indulás előtt

 

Otthonodból hazatérhetsz végre.
Lehelj csókot a törött csempére,
Szagold meg a csorba polcokat,
Nézd meg utoljára a kávéfoltokat!

Álmodj még egyszer a saját ágyadban,
Lépcsőn fel, Lépcsőn le, Bátrabban!
Rohanj úgy, hogy bele akarj halni!
Hogy a világnak tudsz még mit adni

Tudd, most messze mész valahova,
Úgy nézd, ide nem jössz vissza soha,
Még jut idő egy utolsó, nagy levegőre,

- - -

Most már nincs más hátra, mint előre!